Minek a lektor? 3. rész – Mindent a formai szerkesztésről

Most pedig rátérek a formai szerkesztés sajátosságaira. Ez alatt a címsorok, bekezdések tagolását, a fattyú- és árvasorokat, képek elhelyezését, az egységes betűnagyságot, illetve az automatikus tartalomjegyzék elkészítését értem. Ezekben is szoktam segítséget nyújtani, ha az író igényli. Bevallom eddigi munkáim során erre kevés esetben került sor, mert olyan írókhoz volt szerencsém, akik elég jól használták a Word szövegszerkesztő programját. Alapbeállításokat, mint például a betűnagyságot, sorkizártra állítást, vagy a bekezdések tagolását még az első javítás során, külön díjazás nélkül be szoktam állítani.

Az „utánjavítás” folyamata

Ez történhet úgy, hogy az író maga végzi. Amennyiben ebben is tőlem kér segítséget, a kézirat véglegessé javítása és a bonyolultabb formai szerkesztés (képek beszúrása, táblázatok elhelyezése, esetleg azok gépelése, oldalszámozás, margók beállítása) viszont külön megállapodás részét képezik, külön díjazásért.
A bonyolultabb formázási megoldások pedig már a tördelő feladatai közé tartoznak, de ez már nem a szakterületem. A szöveg kijavítása általában Messengeren történő egyeztetéssel történik, megbeszéljük az egyes jelöléseket, hogy elfogadja-e az író és azokat én pillanatok alatt kijavítom, tehát nem húzom az író idejét, hiszen ez óradíjas árszabással működik nálam.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy vannak esetek, amikor látszik a szövegen, hogy még egy nyers javítást sem alkalmazott az író. Ez akkor fordul elő, ha például hangfelvételről került rögzítésre a szöveg valamilyen program segítségével, vagy ha a „sallangok” sem kerültek kihúzásra. De az is ide tartozik, amikor rendszeresen hiányzik a mondatokból az alany, az állítmány, fontosabb jelzők, határozók, illetve a mondatok szerkezete is összekavarodott. Élő beszédben ez nem tűnik fel, értelmes lehet a mondanivaló, de írásban már zavaró tényező, ha az olvasónak kell kitalálni, hogy „ott vajon mi hiányzik” a szövegből vagy éppen mivel kell kiegészíteni. Nos, ennek a kategóriának a javítása már a szövegírásba tartozik, mert itt akár teljes bekezdéseket, oldalakat kell átfogalmazni, ami nem a karakter/fillér árkategória. Nálam a szövegjavítás alapára 60.- fillér/karakter, de éppen ezért ajánlattétel előtt – mint korábban említettem – mindig kérek egy pár oldalt a kéziratból és minden esetben egyedi ajánlatot teszek a javításra.

Összefoglalva jelentősen csökkentheted a korrektúra és szerkesztés költségét, ha az írás végeztével legalább a szövegszerkesztő program helyesírás-ellenőrző programját lefuttatod és egy kicsit átnézed az írásodat a mondatszerkezetek helyessége szempontjából.

Végezetül pedig sose bízz meg egyetlen lektort sem úgy a munkával, hogy előtte nem kérsz árajánlatot és nem tájékozódsz egy kicsit arról, hogy hogyan végzi a munkáját. Sok csalódástól kímélheted meg magadat.

Remélem sikerült kicsit tisztáznom a lektori és szerkesztői munka lényegét és folyamatát.

Oszd meg, ha tetszett!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .