Minek a lektor? 1. rész – Milyen tevékenységet takar a korrektúra?

Néhány hete kérdés érkezett hozzám, hogy mit is takar pontosan a lektorálási szolgáltatás? Múlt héten egy bevezető cikkben nagyjából ismertettem a lektori tevékenység lényegét, most jövök a cikksorozat következő részével, ahol kicsit már mélyebbre megyünk.

A cikket eredetileg két részből állónak terveztem, így is indítottam, de végül annyi plusz gondolat és szempont merült fel utólag, hogy végül három cikk lett belőle.

Ebben az első részben a korrektúra vagy lektorálás alapjaiba kaphattok betekintést, illetve egy példából látható lesz, hogyan dolgozom. A második részben pedig inkább a szerkesztői munka menetét fogom ismertetni. A harmadik részben pedig rátérek kismértékben a formai szerkesztés sajátosságaira és megosztok néhány alapgondolatot a munka egészével kapcsolatban.

A lektori / korrektori munka

Fenti tevékenység alatt a nyelvi helyesség (helyesírási hibák, elütések) és a szórend (fogalmazás) vizsgálatát értem. Persze lehet ezt még tovább bontani, de itt most az a cél, hogy a laikusok is értsék.
Elsőként mondhatnám azt viccesen, hogy azért kell egy lektor, mert „Nem mindegy hogy Gizike, vagy gőzeke.”; „Tanya a Bakonyban, vagy banya a takonyban”, de hogy gyakoribb hibát említsek, amit sokan nem tudnak; az sem mindegy, hogy az „egyelőre” vagy „egyenlőre” szavakat használjuk. És persze nem is csak azért fontos, mert az olvasók egy része kifejezetten háklis a hibás szövegekre és elpártolhat az írótól, ha a mű tele van hibával.

Ahhoz, hogy lássátok, hogyan javítom a szöveget általában, bemutatom a következő sorokban, hogyan zajlik a lektori munka, vagyis én hogyan csinálom.

Persze a fenti példa hemzseg a hibáktól, egy teljesen nyers (javítatlan) szöveg korrektúráját mutatja, ez csak azért készült, mert szemléltetni kívántam, hogyan dolgozom. A bal oldalon lévő függőleges vonalkák jelzik, hogy gyakorlatilag szinte minden sorban volt hiba. Meg kell jegyeznem, hogy szerencsére sokkal kevesebb hibával írtok.

Amikor árajánlatot kérnek tőlem, szoktam kérni pár oldalt a kéziratból, hogy meg tudjam nézni, milyen stílusú a szöveg, mennyi munkára számíthatok megbízás esetén, nagyjából mennyi a javítani való a kéziratban. Ebből pár oldalt ki is javítok térítésmentesen, hogy lássa az író, mire számíthat, mit kap a pénzéért.
Szerződéskötés esetén általában megállapodok az ügyféllel, hogy a helyesírási hibákat automatikusan javítom, illetve csak akkor jelzem egyszer külön az adott hibát, ha látom, hogy az egy folyamatosan elkövetett (állandó) hiba.

Ha egy-egy szót vagy mondatrészt áthúzok, mindig teszek helyette javaslatot és zárójelben azt is megmagyarázom, hogy miért kellene szerintem módosítani azt.

A korrektúra vagy lektorálás menetéről azt hiszem ennyi információ elég is, a következő cikkben jövök a folytatással, ami a tartalmi rész átvizsgálásáról szól majd, vagyis a szerkesztés / irodalmi szerkesztés szempontjaiba és menetébe ad betekintést.

Végezetül, mivel a témába vág, felteszem ide az egyik ügyfelem véleményét a munkámról, mert jól szemlélteti a munka valós értékét.

Ha tetszett a cikk, kérlek támogasd munkámat egy megosztással. Köszönöm!

Oszd meg, ha tetszett!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .